‘Számítógép’ kategória archívum

Jóárazott számítógépek!

2011. március 22. kedd

Amikor számítógépet tervezünk, sok szempontot fontos figyelembe venni.

Az optimális számítógép tervezés azt jelenti, hogy a számítógép egyes alkatrészei harmonikus egységet alkotnak.

  • Költségtakarékos, vagyis egyetlen alkatrésze sem kerül többe, mint ami a kitűzött össze teljesítmény eléréséhez feltétlenül szükséges.
  • Optimális, vagyis a beépített alkatrészekből az elérhető legnagyobb teljesítményt hozzuk ki.
  • Bővíthető, tehát egy, másfél év múlva is ésszerű költségkereten belül, mérhetően növelhetjük a teljesítményét.
  • Csendes. A csendes számítógép már nem luxus. Ma már az ergonómikus munkakörnyezet megfizethető eszköze.

Ezeknek a mondatoknak minden ma épített számítógépre érvényesnek kellene lenniük.

A szigorú valóság azonban az, hogy az üzletekben kapható számítógépek 95%-át nem ezek szerint az elvek szerint építik.

Ezeknél a gépeknél az elv a leginkább reklámképes ár. Mindent ennek a szempontnak vetnek alá.

Így fordulhat elő, hogy kifelejtik a rendszerhűtő ventillátort, gyakran ezzel lefelezve a számítógép várható élettartamát.

Így eshet meg az, hogy 3-4 Gbyte memóriával, 500 Gbyte-os merevlemezzel csábítják a hozzá nem értő vevőt, miközben Celeron, vagy egyéb, mára már teljesen elavult processzor köré építik a masinát. Olyan processzorokat alkalmaznak, amelyek már egy éve is elavultnak számítottak.

Az olcsó árcédulának bizony ára van. És Te fogod megfizetni, kedves Vevő!

Az elavult alaplap pedig még azt is megakadályozza, hogy értelmes költséggel bővíteni lehessen a jó vételnek szánt masinát.

Ennek következménye, hogy a gyerek rágja a szülő fülét, hogy

„APA nagyon lassú a számítógép!”

„Haggyá fiam, nincs még egy éve, hogy megvettük!”

Az új gép így is gyorsabb, mint az a 7 éves roncs, amit lecseréltél, de ahogy elmúlt az új masina iránt érzett öröm, megszületik a ráismerés, hogy nem is volt olyan jó vétel ez a számítógép.

„Anya! Megint átverték a fejünket…”

Pedig ha egy kicsit jobban értettél volna ahhoz, hogy mit érdemes vásárolni, akkor egy kis felárért vásárolhattál volna megfelelő gépet is.

Persze csak olyan helyen, ahol szeretik a szakmát és a fent említett szempontok alapján konfigurálják a számítógépeiket.

A nagy márkák esetében is tapasztalható a raktáron ragadt elavult gépek kiárusításának jelensége.

Épp ma kaptam értesítést a DELL akciójáról, aminek keretében 5 év garanciával kínálják az Intel Core2 Duo E7500-as processzor köré épülő gépeiket. Olyan áron, amiért mi egy 3,2GHz-es Core i5 processzoros gépet adunk.

Igaz, a Core 2 Duo E7500-as processzor még mindig jól használható irodai célokra. Hol van ez azoktól a gépektől, amelyekkel tele vannak a bevásárló központok? (Celeron 430, E2xxx, E3xxx, E4xxx sorozat)

Azért egy év múlva majd ne akard bővíteni. Nem egy mai alaplap lapol a doboz oldalán.

Hogy mit tanácsolhatok?

Ha nem értesz igazán a számítógép tervezéshez, akkor fordulj olyan számítástechnikai szaküzlethez, ahol igényesek, szeretik a szakmájukat és az a céljuk, hogy Te mint vevő, a lehető legjobban járj.

Üdvözlettel: Török József

 

RAID0 teszt

2010. június 28. hétfő

A “Hogyan gyorsíthatod a számítógépedet” című cikkemben szóltam a RAID0-ás tömbről, mint a diszkteljesítmény hatásos fokozásának egyik módjáról.

Ezt kiegészítve most elkészítettünk egy mérést, amely kézzel foghatóvá teszi a különbséget a normál SATA diszk és a RAID0-ás tömb sebessége között.

Megmértük mit tud egy ASUS P7P55D alaplapon megvalósított Raid 0 (Stripping = összefűzött) tömb, összehasonlítva az egy merevlemezzel épített konfigurációval.

Intel Core i5 750 3,2GHz-en, 2×2 Gbyte DDR3-1600MHz RAM
Telepített operációs rendszer: Windows 7 Ultimate 64 bit. (szakszerűen driverezve)
Diszkek: 2 db Seagate 500 Gbyte-os SATA-II HDD

Az alábbi teszteket végeztük:

1 db HDD AHCI üzemmódban:

 


 

1,13 Gbyte méretű mappa másolása local diszkről önmagára (másik mappába) (System disk):
27 sec

2db HDD Raid0 (stripping) módban:


 
1,13 Gbyte méretű mappa másolása diszk tömbről önmagára (másik mappába) (System disk):
17 sec

Az átviteli értékek összehasonlítása:

 
Egy diszkkel mérve:
 
Két diszkkel,
RAID0 módban mérve:
Minimum:
2,8 MByte/sec
 
9,7 MByte/sec
Maximum:
129,4 MByte/sec
 
234,4 MByte/sec
Átlag:
94,3 Mbyte/Sec
 
155,2 MByte/Sec
Hozzáférési idő:
55,7 ms
 
14,8 ms
Burst rate:
150,1 MByte/sec
 
157,0 MByte/sec

Ez a konfiguráció igen kedvező diszk átvitelt biztosít. Érdekes, hogy a Windows 7 teljesítménymérő belső tesztje nem mutat különbséget a két konfiguráció között, pedig a teljesítménykülönbség egészen egyértelmű.

Fel kell hívjam azonban a figyelmet a stripping mód veszélyeire!

Akármennyire is megbízható a hardverünk, tény hogy a Raid0-ás diszktömbök sérülékenyebbek, mint az egyedülálló diszkek. A két diszken megosztva kerülnek tárolásra az adatok, így nagy baj történik, ha az egyik diszk megadja magát.

A Raid tömbökről történő adatkinyerés lényegesen nehezebb feladat, mint ha single diszkről kellene fájlokat elővarázsolni. Így csak azt javasolhatom, hogy rendszeresen mentsük a RAID0-ás tömbön tárolt fájlokat!

Mindig legyen biztonsági mentésünk a fontos fájlokról!

Javaslom továbbá a teljes rendszer mentésének elvégzését is. Abból, ha szükséges visszaállítható a komplett működő rendszer.

Elkerülhetők a hétköznapi problémák a számítógépekkel!

2010. május 11. kedd

Gyakorlott szervizesként elmondhatom, hogy a számítógépeknél jelentkező problémák 65%-a három okra vezethető vissza.

1. A megfelelő védelem hiányára

2. Az időszakos karbantartás elhagyására

3. A hibás tervezésre.

Kezdjük az utolsóval.
Hibás tervezéssel sok bevásárló központos gépnél találkozunk, ahol az egyetlen “tervezési” szempont az eladhatóság. Persze minden áron.

Gyakran kihagyják a rendszerhűtő ventillátort a konfigurációból, aminek a nyári nagy melegben túlmelegedés a következménye. A túlmelegedés csökkenti az alkatrészek élettartamát…

A kizárólag ár-központú tervezés másik nagy hibája a nem összeillő alkatrészek alkalmazása. A masina működik, de messze nem optimális teljesítménnyel.
Egy nagyon jellemző példa, amikor egyetlen memória modullal építik a számítógépet.

A mai korszerű számítógépek több csatornás (2, vagy 3) memóriakezelésre képesek.
Ez annyit jelent, hogy egyszerre képesek írni vagy olvasni a gépbe épített memória csomagokat (pár, vagy trió).
Elképzelhető, hogy milyen jelentős teljesítménykülönbséget eredményez a dual, vagy három csatornás memóriakezelés.
Ezt dobjuk ki az ablakon akkor, amikor pár száz forintos spórolás érdekében egyetlen memóriamodullal építjük fel a számítógépet.

Gyakran találkozunk azzal is, hogy nem az alaplaphoz és a processzorhoz illeszkedő sebességű memória modulokat használnak, aminek szintén néhány százalékos teljesítmény vesztés a következménye.

A leggyakrabban azonban azt a problémát tapasztaljuk, hogy egyébként megfelelő minőségű számítógépeket gyenge, az összeszereléskor már elavult processzorral szerelnek össze.

Ekkor a számítógép a laikus vásárló számára minden fontosat tartalmaz, nagy merevlemezt, DVD írót, stb., a valóságban azonban nem jelent jó vásárlást a vevő számára.
Persze ez majd csak később, néhány hónap múlva derül ki.

Még súlyosabb hiba, amikor elavult alaplap köré építik a számítógépet. (Főként a Chipset (chipkészlet) elavultsága okoz problémát)
Az előző esetben, esetleg még megvan a lehetőség egy erősebb processzor beépítésére, de ha elavult alaplap köré épül a konfiguráció, akkor ez a lehetőség is elveszik.

Nem egyszer tapasztaltam azt, hogy a vásárlást követő fél év múlva már nem lehetett erősebb processzort kapni a “remekül” megtervezett számítógéphez.

Ilyenkor bizonyul aztán az olcsó vétel igencsak drágának. Mert a teljesítmény növeléséhez alaplapot és gyakran memóriát is cserélni kell.

A gyártók minden trükköt bevetnek annak érdekében, hogy minél gyakrabban új gépet vásároljunk, éppen ezért, különösen fontos a számítógép építőjének a szerepe. Aki megfelelő odafigyeléssel olyan konfigurációt épít és ajánl, amely megbízható és a lehető legtovább bővíthető. Illetve, adott összegből a legnagyobb és leg optimálisabb teljesítményt hozza ki.

Olcsó húsnak híg a leve, tartja a mondás, de ezzel nem azt akarom mondani, hogy a jó az feltétlenül drága.

A számítógép választás, vagy bővítés esetén ismernünk kell a felhasználó által elképzelt célokat. Mire szeretné használni a számítógépet az elkövetkező évek során. Ilyenkor nem árt, ha az informatikus felhívja az ügyfél figyelmét olyan lehetőségekre is, amelyekre az ügyfél tájékozatlansága okán nem gondolhat.

A felhasználási igények ismeretében, megfelelő gondossággal könnyen építhetünk optimális és jól bővíthető konfigurációt.

Még olyan szempontok is bele férnek, hogy szuper csendes számítógépet hozzunk létre. (Mi ezeket szeretjük)

Visszatérve a hétköznapi problémák egyéb okaira, beszéljünk kicsit a rendszeres karbantartásokról.

A leggyakoribb hiba a belső tisztítás elmaradása. Nagyon egyszerű dologról van szó. A tiszta ventilátor terhelése optimális, sokkal később kopik el, mint az, amelyik porlerakódástól szenved.

A tiszta hűtőfelületek hő leadása optimális, míg a porral, szösszel ellepett felületek akadályozzák a megfelelő hő leadást és az alkatrészek túlmelegedéséhez, elfáradásához vezetnek.

A padlószőnyeges szobákban használt számítógépek különösen veszélyeztetettek por és szösz által. Sokat segíthet, ha nem a szőnyegre teszed a masinát, hanem attól legalább 10-15 cm-rel magasabb helyet találsz a számára. Ebben a magasságban már töredéke a por és a szöszterhelés.

Egy kompresszoros tisztítást mi a LAPPA Computernél 800 Ft+ÁFA áron végzünk. Olyan lesz a gép, mintha most vásároltad volna…

A jó számítógépet reggel bekapcsolod, majd estig dolgozol vele. Másnap, harmadnap, … újra ezt teszed. És ennek így kell mennie sok-sok hónapig, karbantartás mellett, évekig, anélkül, hogy bármi problémád lenne vele. Semmi fagyás, kiakadás, újraindulás…
Ez a természetes.

Ha nem ezt tapasztalod, akkor vagy a számítógéppel nincs rendben valami, vagy felhasználóként követsz el nagy hibákat.

Az egyik ilyen hiba, hogy nem telepíted a megjelenő Windows frissítéseket. A Windows frissítések két problémát orvosolnak.
A felfedezett hibákat javítják, és azokat a kódokat cserélik, amelyek ellen hatékony támadás jelent meg az interneten. Az ilyen kódokat nevezzük biztonságos résnek. Ha a támadható kódokat nem cseréled, akkor egyre több lyuk lesz a Windows-on, amelyek egyikén előbb, vagy utóbb becsusszan valami nem kívánt kártevő, vagy egyéb támadás.

Időnként cserélni kell a videó kártya eszközmeghajtóját, az alaplap BIOS-át, chipset driver-eit, egyéb hardver elemek meghajtó szoftvereit. Ezek cseréje megfelelő felkészültséget igényel.

Időnként (félévente) nem árt, sőt különösen hasznos a Windows általános karbantartása. Üríteni kell a különféle felduzzadt átmeneti tárolókat, karban kell tartani a Windows rendszernyilvántartó (registry) adatbázisát, rendet kell tenni az elinduló alkalmazások között.

Érdemes kéthavonta rendezni a merevlemezes tároló tárolási struktúráját,

Át kell tekinteni a Windows hibanaplóit, gondoskodni kell a jelzett hibák, figyelmeztetések orvoslásáról.

A számítógépre különféle veszélyek leselkednek.
Ezek jelentős része ellen hatékonyan védekezhetünk.

Az első nélkülözhetetlen védelmi eszköz a túlfeszültségvédő berendezés.

    

Válassz jó minőségű eszközt (APC, INFOSEC, EATON, Belkin). Pár ezer forintért megvédheted a számítógéped a 230V-os elektromos hálózatról érkező túlfeszültségektől.

A kis túlfeszültség tüske szép lassan, kis lépésekben csökkenti a számítógéped élettartamát, a nagy túlfeszültség pedig tönkre teheti a tápegységet, de akár a számítógéped 80%-át is.
Pár ezer forintos beruházás, és megvédheted magad egy gyakori kellemetlenségtől, amelyre már a biztosítók sem nagyon fizetnek kártérítést. (Védd meg magad)

Természetesen léteznek olyan túlfeszültségvédő berendezések is, amelyek komplexebb védelmet biztosítanak. A 230V-os tápellátás mellett megvédhető az Ethernet hálózati kapcsolat, a telefon vonali bemenet, vagy a koaxiális TV antenna bemenet is.

A védelem szintén nélkülözhetetlen eszköze a komplex vírusvédelmi szoftver telepítése.
Komplex védelem alatt olyan védelmi szoftvert értünk, amely nem csak vírusvédelmet, hanem amellett hatékony és együttműködő tűzfalkomponenst, kémprogram (Spyware), reklám jellegű veszélyforrás (Adware), trójai programok, RootKIT-ek, stb elleni hatékony védelmet is tartalmaz.

Óvatosan a reklámokkal. A szerviz tapasztalataink szerint nem minden, jól reklámozott védelmi szoftver nyújt megfelelő védelmet a számodra.
Ha nem komplex védelmi szoftvert, hanem csak vírusvédelmet használsz, akkor biztosan rossz megoldást választottál!

A vírusvédelem frissítéséhez Internet kapcsolat szükséges. ha mobil Internetet használsz, és csak rövid időkre csatlakozol az Internethez, akkor ügyelj arra, hogy legyen elegendő NET-idő a frissítések elvégzéséhez.
Ellenőrizd rendszeresen a védelmi szoftver állapotát!

Hiába a megfelelő védelmi szoftver, ha a Windows-t nem frissíted. (emlékszel: lyukak!)

Hogyan gyorsítsd a számítógépedet?

2010. április 7. szerda

Erős processzor, elegendő memória, … Hangzik a szokásos válasz, ám ennél több dologra is oda kell figyelned a kívánt teljesítmény eléréséhez.

Először tisztázzuk azt, hogy mihez kell nagy teljesítmény?
Játékhoz, videó-szerkesztéshez, videó-kódoláshoz, nagyméretű képekkel történő munkákhoz 2D-ben és 3D-ben is, animációs feladatok elvégzéséhez (főként a rendereléshez*).

*Renderelés = állókép, vagy a videó képkockáinak előállítása a tervezőprogramban beállított paraméterek alapján.

Aztán tisztázzuk azt is, hogy mi határozza meg a számítógépből kinyerhető maximális teljesítményt?

A számítógép tartósan kiaknázható teljesítményét mindig azon alkatrésze határozza meg, pontosabban, amelyik szűk keresztmetszetnek bizonyul.

Szűk keresztmetszetnek hívjuk azt az erőforrást, amely a legelőször elfogy az adott feladat elvégzésekor.

A mai korszerű számítógépek esetében a leggyakrabban a merevlemez adatmozgatási teljesítménye fogy el. A videó-szerkesztésnél, videó-renderelésnél, a nagyméretű képek szerkesztésénél legelőször ez jelenti a szűk keresztmetszetet.

 

Játékok esetében leggyakrabban a grafikus kártya bizonyul szűk keresztmetszetnek.

Ez után következik a processzor, és a megfelelő mennyiségű operatív memória (RAM).

Olyan ez, mint a libikóka.

Hiába van bazi erős processzorod, ha gyenge a videó kártyád, vagy nem elég az operatív memóriád, vagy éppen lassú a háttértár (merevlemez(ek)) sebessége.

Mi a helyzet a videokártyával?

Játék célú felhasználás esetén, gyakran jelent jó megoldást egy erősebb grafikus kártya beépítése. Itt csak arra érdemes figyelni, hogy a beépített videó kártya teljesítménye csak akkor kiaknázható, ha a konfiguráció hozzá illő processzort, és egyéb alkatrészeket tartalmaz. Hiába építesz egy 150 ezer forintos grafikus kártyát egy Celeron processzoros számítógépbe, annak teljesítménye meddő, kihasználatlan marad.

Amikor egy feladathoz számítógépet konfigurálunk, akkor az egyes alkatrészeket úgy választjuk meg, hogy azok együttes teljesítménye az árhoz képest a legoptimálisabb legyen.
Hát pont ezt nem teszik, a bevásárló központos gépeknél, (sőt…) de erről majd máskor…

Térjünk át pár konkrétumra:
Videó-szerkesztéshez, kódoláshoz én az alábbi processzorok valamelyikét ajánlom:
Intel Core 2 duo E8500; E8400; E8300
Intel Core i5 750; 670; 660; 661; 650
Intel Core i7 860, vagy ennél erősebb (az viszont már nagyon drága)

2 Gbyte memória játékhoz elég lehet, a videó-szerkesztéshez azonban 4 Gbyte RAM beépítését javasolom, lehetőleg párba válogatott memory KIT-el (2×2 Gbyte), hogy kihasználhassuk az alaplap dual csatornás memóriakezelését.
A drágább Core I7-es rendszerekben 3 utas memóriavezérlőt találunk, itt 3 db-os memory KIT-ekből építkezhetünk, így minimum 3×1 Gbyte = 3 Gbyte, vagy 3×2 Gbyte = 6 Gbyte memóriát építhetünk a számítógépbe.

Azt is érdemes tudni, hogy a 32 bites Windows-ok a beépített memóriából maximum 3,2 Gbyte-ot látnak. A többihez egyszerűen nem férnek hozzá.
Ettől függetlenül, én jobbnak tarom a 2x2Gbyte-os memória konfigurációt, mint a 2Gbyte+1Gbyte-os memória kialakítást, mert az utóbbi esetben elvesztjük a duál csatornás memóriakezelést. A mai alaplapok a duál csatornás memóriakezelés során, egyszerre írják és olvassák a két (vagy a négy (2×2 csatorna)) memória modult.

Ha 64 bites Windows-t választunk, akkor megszűnik a memóriacímzés erős korlátozása és akár 16 Gbyte memóriát is építhetünk a számítógépbe. (Ha telik rá)
Hogy miért fontos ez? Nos azért, mert a memória egy nagyságrenddel gyorsabb, mint a merevlemezes háttértár. Ha pedig a szükséges információ a merevlemezen van, akkor azt a számítógép sokkal lassabban tudja feldolgozni, mintha azt a memóriából venné.

A virtuális memóriakezelésről:

Gyakran tapasztalom, hogy a szokásos memória-felhasználás lehetővé teszi, hogy 4 Gbyte beépített memória mellett kikapcsoljuk a Windows virtuális memóriáját. Saját tapasztalatom szerint ilyenkor kicsit fürgébb a Windows.
Bekapcsolt virtuális memória esetén, a Windows úgy gazdálkodik az operatív memóriával, hogy abból mindig legyen elég a jövőben indítandó feladatok, programok, munkafájlok számára. Ennek érdekében a memóriában lévő, pillanatnyilag nem szükséges adatokat, programkódokat a merevlemezre írja (swap file) és azok helyére feltölti az éppen szükséges adatokat, kódokat.
Minél több programot és munkafájlt nyitunk, annál jobban duzzad a swap file-ba írt adatmennyiség és annál többet használja a merevlemezt a számítógép. (“darál a wincsi”)

A virtuális memória okos találmány. E-nélkül, nem volnának biztonságosan használhatók a nagyon kevés memóriával épített számítógépek. A virtuális memória minden olyan esetben szükséges, amikor szűkös az elérhető memóriamennyiség. Ez persze 4 Gbyte mellett is előfordulhat, ha sok, nagy memóriát igénylő programot és munkafájlt nyitsz meg.
A tapasztalatom azt mutatja, hogy 2 Gbyte RAM esetén nem érdemes kikapcsolni a virtuális memóriát!
2 Gbyte RAM mellett, kikapcsolt virtuális memória esetén, lassabb lesz a Windows, mintha bekapcsolva hagynánk a virtuális memóriát.
Ja, hogy el ne felejtsem, Windows Vista 32bit-es, 64bit-es, valamint Windows7 32bit-es és 64bit-es operációs rendszerekről beszélek.

Windows XP-t már nem szabad vásárolni senkinek!

A virtuális memória kikapcsolásakor érdemes megfigyelned, nem fordul-e elő, hogy elfogy az elérhető memóriád? Ezt a rendszer jelezni fogja, de ha telepítesz egy memóriafoglaltságot jelző Windows minialkalmazást, akkor azt magad is figyelemmel kísérheted. (Én a coremeter v1.5-öt használom. http://www.gadgetsdownload.com/gallery/CoreMeter/132/ )
Ha átlagos használat mellett előfordul, hogy elfogy a rendelkezésre álló memória, akkor vagy gazdálkodj okosabban a memóriával (nem kell minden fityfirittyet állandóan betöltve tartani), vagy bővítsd a számítógép memóriáját, vagy kapcsold vissza a virtuális memóriát.

A sok memória csak akkor játszik teljesítményfokozó szerepet, ha az adott alkalmazás kihasználja azt.
Egyébként az operatív memória bővítésének több akadálya is lehet. Pl. nincs szabad memória slot (memóriafoglalat), vagy 32 bites Windows esetén már nincs értelme több memóriát beépíteni, mert a Windows úgysem kezeli, vagy csak egyszerűen nem telik rá.

Ahogy azt említettem, a leggyakrabban a merevlemez minősül szűk keresztmetszetnek. Ha az általam ajánlott processzorok valamelyikét használod, akkor bizonyosan.
A merevlemez egyszerűen túl lassan képes adagolni a programokat és a munkafájlok megabájtjait. Így fordulhat elő, hogy a processzorunk 50% alatti terheléssel üzemel, és mégsem halad a feladat. Ilyen kor érkezik a kérdés, hogy miért nem megy feljebb a processzorterhelés?
Nos, azért, mert a processzor az idejének jelentős részében arra vár, hogy hozzá jusson a feldolgozandó programkódokhoz és adatokhoz.
Ha megnézed, közben pedig a merevlemez full terhelésen üzemel. Izzad, erőlködik, de képtelen kiszolgálni a vele szemben támasztott információigényt.
Nos, ilyenkor szükség van a háttértár teljesítményének növelésére.

Hogyan növeljük a háttértár teljesítményét?
Erre is sokféle megoldást választhatunk.
Az első lépés a második, esetleg harmadik merevlemez beépítése. Ez azonban önmagában még nem okoz feltétlen teljesítményjavulást. Ahhoz, hogy kiaknázzuk a beépített merevlemezek teljesítményét, meg kell osztanunk a munkafolyamatok során keletkező tárolási és betöltési feladatokat a merevlemezek között.
Persze, ennek is sokféle megoldása lehetséges.
Ha csak két merevlemezed van, akkor azt javaslom, hogy az egyikre telepítsd a programokat, a másikon tárold, és azzal kezeld a munkafájlokat. Ez az alapvető megosztás már érezhető teljesítményjavulást eredményez.
A két diszk arra is alkalmas, hogy a rendszer diszkre rendszeres biztonsági mentést készíts a fontos munka fájlokról, amiket a második, azaz adat-diszken tárolsz.
Ez egy gyorsan elérhető biztonsági mentés, amely azonban nem helyettesíti az időszakos archiválást, amelyet DVD lemezekre készítünk.
 
Ha még tovább akarsz lépni, akkor valóban bonyolódik a helyzet. Kiteheted a Windows Swap fájlját egy harmadik merevlemezre.
Vagy, és én ezt jobb megoldásnak tartom, a rendszer diszket két merevlemezből felépített RAID-0-s stripping tömbként üzemeltetheted.
Ez az egyik legolcsóbb és egyben leghatékonyabb munka disk teljesítménynövelés, de veszélyei is vannak. Ha az egyik diszk megadja magát, akkor a RAID-0 tömb használhatatlanná és helyreállíthatatlanná válik.
Ennek kivédésére időnként komplett rendszermentést alkalmazunk.
 
A RAID nullás üzemmód hasonlít a duál csatornás memóriakezeléshez. A diszkvezérlő egyszerre írja, illetve egyszerre olvassa a két merevlemezt. Az adatátvitel teljesítménye így közel kétszeresére nő. A RAID-0 a felírandó fájlokat a két merevlemezen megosztva tárolja.
A RAID megoldásokról itt olvashatsz bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/RAID
 
 
Megfelelő anyagi kapacitás esetén jó megoldás lehet az SSD diszkek alkalmazása.
SSD (Solid State Drive) = szilárdtest meghajtó
Flash memóriákból felépített adattároló eszköz. Az írásra optimalizált (nagyon drága) változatai RAM memóriát is tartalmaznak.
  

Ezek megfizethető tárolókapacitása még elég csekély 64-128 Gbyte, de arra alkalmas lehet, hogy erről futtassuk a Windows rendszert és a felhasználói programokat.
Az is megoldható, hogy két SSD-t kötsz RAID-0-ba. Így aztán igazán brutális I/O teljesítményt kapsz.
A nagyon drága vállalati szintű megoldásokról most nem beszélek. Az más tészta.
 

Záró gondolatok:
Ha teljesítmény problémával küszködsz, akkor elmondható, hogy nem érdemes átgondolás nélkül belevágni a bővítésbe. Meg kell vizsgálni, hogy mely hardverkomponensek jelentik a szűk keresztmetszetet. Meg kell határozni, hogy azok milyen mértékben szorulnak bővítésre ahhoz, hogy optimális költségráfordítással elérjük a szükséges teljesítményt.

Úgy is el lehet költeni 30-60 ezer forintot egy számítógép bővítésére, hogy azzal alig érünk el hasznos teljesítménybővülést. Sajnos sok példát látunk erre is.

Török József (LAPPA Computer)