Nem lehet elégszer elmondani:

máj - 29 2012 | no comments | By

Ez nagyon jól esett:

máj - 27 2012 | no comments | By

A kezembe került Nagy Bandó András Könyv azoknak, akik utálnak olvasni című könve.

Fenomenális.

Szellemes, szórakoztató.

Nem bírtam letenni amíg a végére nem értem.

Köszi Bandó!!!

 

Olvasd el te is!

Egyensúly

máj - 26 2012 | no comments | By

Oly sérülékeny világban élünk.

Tetteink így, vagy úgy befolyásolják azt az egyensúlyt, amely világunk működéséhez szükséges.

Állj meg egy pillanatra és gondolkodj el ezen.

Íme egy videó, ami segít az elmélkedésben:

Egy megfontolt cégvezető gondolatai

máj - 18 2012 | no comments | By

Szeretek beszélgetni.
Okos emberekkel kiváltképp.

Tegnap egy cégvezetővel beszélgettem, aki szerintem igencsak okos.
Mondott is néhány megszívlelendő gondolatot, amelyek annyira ütősek, hogy most megosztom veled.

Cégvezető ismerősöm nem véletlen járt nálam. Új számítógépek vásárlásáról tárgyaltunk.

Jól megy az üzlet? Stabil a cég? Jók az üzleti kilátások? Tartalmilag ezeket a kérdéseket feszegettem, amire elég érdekes válasz érkezett.

Megkérdezte, hogy hallottam-e a hírt, hogy

„A görögök egyetlen nap alatt 1 milliárd eurót vettek ki a bankokból. A Spanyolok szintén nagymértékű euró kivételbe kezdtek.
Elindult egy hisztéria, amely ha folytatódik, rövid időn belül kifektetheti a görög bankokat.
Ha a spanyolok is folytatják, akár az euró is bedőlhet.
A következmények megjósolhatatlanok.
Ha összeomlik az euró, akkor mi lesz a forinttal?”

Aztán így folytatta:

„Előre látó cégvezetőként gondoskodnom kell arról, hogy a cég termelőeszközei olyan állapotúak legyenek, hogy szükség esetén akár 4-5 évig is dolgozhassunk velük.

Elég öreg a gépparkunk.
Most még lehetőségünk van arra, hogy új gépeket vásároljunk.
Ki tudja mi lesz néhány hónap múlva?

Lehet, hogy a forint árfolyama elszáll és olyan ára lesz az importnak, hogy nem leszünk képesek megvásárolni a szükséges eszközöket.

Ebben a helyzetben a legtöbb, amit a cégemért tehetek, hogy megpróbálom a lehető legjobb állapotba hozni.
Nincs értelme túlzottan sok pénzt tartalékolni, mert a pénz jelenleg a legsérülékenyebb eszköz.”

Ha jól belegondolok, azoknál a partnereinknél, akiket a túlélő kategóriába sorolnék, ugyanezt látom.
Igyekeznek stabilizálni cégüket.

Alapanyagot vásárolnak, sorra cserélik le azokat az eszközöket, amelyeknél leginkább várható, hogy előbb, vagy utóbb probléma lesz vele.

 

Egy számítógép hasznos élettartama 3-6 év.
Minél nagyobb a munkatempó egy cégnél, annál gyorsabb, ennek megfelelően fiatalabb számítógépekre van szükség.

 

A kor elsősorban azért számít, mert új számítógép esetén 3 év garancia biztosítja az esetlegesen felmerülő hiba esetén a térítésmentes alkatrészcserét.

Ami azonban még ennél is lényegesebb az a teljesítmény.
Hiába vásárolsz új számítógépet, ha 1,5-2 éves, elavult modellek közül választasz. Ha már rég elavult teljesítményű számítógépet vásárolsz.

Hogy várod el attól a géptől, hogy ha kell, 3-6 évig elegendő teljesítménnyel szolgálja a vállalkozásodat?

 

Sok olyan céget látok, ahol 4-6 éves gépekkel dolgoznak, miközben rendszeres üzemzavarok, fennakadások, műszaki problémák nehezítik a hatékony munkavégzést.

Mi lesz ezekkel a cégekkel, ha mondjuk, 3-4 évig nem fogják tudni lecserélni a gépeiket?
Vagy majd megteszik tízszeres áron?

 

A másik probléma, amivel rendszeresen szembesülünk, a megfelelő karbantartások (szoftveres karbantartás, belső tisztítás, ..) elmaradása.

 

Nem használnak túlfeszültségvédelmet, megfelelő komplex védelmi szoftvert, …

 

Így néz ki egy átlagos 2,5 éves számítógép belseje:

Így meg egy 1,5 éves laptop hűtőmodulja:

Vajon meddig bírja így? Mikor adja be a kulcsot?

Ébresztő fel!

Én időben szóltam!

Üdvözlettel: Török József 

Levél a kínaiaktól? Nem biztos, de minden esetre elgondolkodtató

máj - 15 2012 | 3 hozzászólás | By

Egyik barátomtól kaptam ma az alábbi szöveget tartalmazó e-mailt.

Nagyon elgondolkoztató.

Nem is mondok semmit, hanem íme a sorok:

 

Valljátok be őszintén: utáltok minket

 

 

Mi is utálunk titeket, de ezúttal beszéljünk csak rólatok.

Panaszkodtok, hogy tönkretettük a könnyűiparotokat.

Röhögtök, hogy minden termékünk gagyi.

Rinyáltok, hogy büféink elárasztották városaitokat.

Rettegtek, hogy megmérgezünk benneteket az édes-savanyú szószunkkal.

Szorongtok, mert már mindenütt csak kínai árut kapni – nemcsak a piacokon és

boltjainkban, hanem plázáitokban, márkaboltjaitokban, műszaki áruházaitokban

is. Mindenhol.

Anyáztok, hogy csempészáruval töltjük meg az országotokat.

Hogy mindent hamisítunk.

Hogy ellopjuk szellemi termékeiteket.

Hogy nem tanuljuk meg tisztességesen a nyelveteket.

Nem mondhatnánk, hogy mindez alap nélkül való. Azonban tisztázzuk: nem mi

kezdtük. Hanem ti. Ti, nyugatiak. (A nyugatiakhoz titeket, magyarokat is

hozzászámolunk; legalábbis amikor Nyugaton jártok, mindig azt

hangsúlyozzátok, hogy mennyire nyugatiak vagytok. Persze amikor felénk

kolbászoltok, megpróbáltok állítólagos ázsiai eredetetekkel kicsikarni némi

szimpátiát, de nem gondolhatjátok komolyan, hogy csak azért, mert valamelyik

ősötök kétezer éve talán épp a mi határvidékünket fosztogatta, olcsóbban

fogjuk adni nektek a zoknit és a processzort. Szóval maradjunk abban, hogy

ti is a Nyugat része vagytok.) Mi évezredekig remekül megvoltunk nélkületek,

eszünkbe sem jutott, hogy áruinkat rátok tukmáljuk, s az még kevésbé, hogy

bármit is vegyünk tőletek.

Ti jöttetek hozzánk, hogy vehessetek egy kis selymet, porcelánt, teát, csupa

olyan dolgot, aminek gyártásához bénák voltatok. Ha már ott voltatok,

kaptatok a termékeinkből valamennyit, bár az üzleten nem mi gazdagodtunk

meg, hanem a ti kereskedőtársaságaitok.

Aztán feltaláltátok a " szabad kereskedelem" nevű dolgot, ami tőlünk

teljesen idegen volt. S mivel mi nem akartunk alkalmazkodni, jöttek a

hadihajóitok, szétlőtték a kikötővárosainkat, megbénították a belső

hajóforgalmunkat, s ha ellenálltunk, lemészároltatok minket. Mindezt azért,

hogy szabadon hozzájuthassatok kincseinkhez, s hogy eladhassatok nekünk

mindenféle szir-szart, amire semmi szükségünk nem volt – olcsó angol

szövetet, ópiumot (amit egyébként Indiában termeltettetek rabszolgamunkával)

és vasutakat.

Tízmilliószámra mentek tönkre a kézműveseink, csatornai hajósaink és

rakodómunkásaink, elitünk pedig kábítószeretek rabja lett.

Aztán a sanghaji parkba kitettétek a táblát: "Kutyáknak és kínaiaknak tilos

a belépés".

Ami titeket, magyarokat illet, mondhatjátok, hogy a fentiekből lényegében

kimaradtatok. De ez nem azért volt, mert jó fejek voltatok, hanem azért,

mert gyengék. Amikor aztán egyetlen egyszer alkalmatok adódott belénk rúgni,

meg is tettétek: a bokszerfelkelés idején nyalka magyar huszáraitok is ott

masíroztak a nagyhatalmak büntető expedíciójának tagjai között, s jutalmul

Tiencsinben egy egész városnegyedet kaptatok "koncessziós területként", ahol

aztán alig építettetek bármi maradandót. S akciótokra annyira büszkék

vagytok, hogy Hadtörténeti Múzeumotok bejáratát ma is az ekkor tőlünk

zsákmányolt kínai ágyúk szegélyezik.

Amikor aztán a Nyugathoz, hozzátok képest mintegy száz év késéssel

nekiláttunk, hogy ősi birodalmunkat modern nemzetállammá alakítsuk át, az

egész Nyugat kínai nacionalizmusról, nagy-han sovinizmusról, erőszakos

asszimilációról sikoltozott.

Nyaldossátok a tibetiek sebeit, de azért hadd tegyünk fel néhány kérdést!

Hol van a független Baszkföld? Hol ülésezik a szuverén breton parlament?

Hány skót kérte, hogy Nagy-Britanniához tartozhassék?

S ki hívott be titeket Irakba, Afganisztánba?

Na de térjünk vissza a gazdasági agresszióra, amire ti tanítottatok meg

minket, s amivel mostanában vádolni szoktatok bennünket.

Hát igen, az utóbbi időkben fordult a kocka, s most mi árasztunk el titeket

az áruinkkal. De talán nem elhanyagolható különbség köztünk, hogy mi – saját

határainkon kívül – nem alkalmazunk erőszakot. Még a görény mongoloknak sem

sózunk oda, pedig azok igazán megérdemelnék.

Senki nem kényszerít rá a világon senkit, hogy kínai alsógatyában járjon,

kínai csap alatt mosson kezet, kínai polcra pakolja a könyveit, kínai

laptoppal blogoljon.

Mindezt ti választjátok nap mint nap. Persze lassan már nincs is más

választásotok, de erről is csak ti tehettek, hiszen nem volt igényetek a

drágább, máshol gyártott cuccokra.

Az meg aztán különösen nem a mi hibánk, hogy olcsók vagyunk.

Asszonyaitokat semmi nem akadályozza meg abban, hogy pár dollárért napi

12-14 órát görnyedjenek a varrógép előtt. Csakhogy ők erre nem hajlandók, a

mi asszonyaink igen. Ti is kalapálhatnátok a sárhányót, csavarozhatnátok a

barkácsgépet, polírozhatnátok az asztallapot, szerelhetnétek a

bicikliváltót, sodorhatnátok a kábelt, fújhatnátok az üveget látástól

vakulásig fillérekért, s aludhatnátok a munkahelyeteken, vagy egy zsúfolt

munkásszálláson a földön, csakhogy nem teszitek.

Aztán csodálkoztok, ha a mi termékeink olcsóbbak.

Persze ne higgyétek el a mítoszt, miszerint mi, kínaiak, szeretünk dolgozni.

Valójában ugyanúgy utálunk, mint ti. Csakhogy ha mi nem dolgozunk, éhen

halunk. Nálunk nincs nyugdíjrendszer, nincs ingyenes oktatás és egészségügy,

nekünk annyink van, amennyit kínkeservvel megkeresünk.

Dolgozunk hát, mert muszáj: nekünk nemcsak magunkat kell eltartanunk, hanem

gondoskodnunk kell idős szüleinkről, valamint gyerekünk tandíjáról, a

bölcsödétől az egyetemig.

Ha nem muszáj, mi se dolgozunk: állami hivatalnokaink például a legtetűbbek

a világon, de ez legyen a mi bajunk.

Mondhatjátok, hogy a kínai termékek rabszolgamunkával készülnek, sérülnek az

emberi jogok stb. Pedig nem: a munkásokat senki nem kényszeríti dolgozni, s

éppen annyi pénzt kapnak a munkaerejükért, amennyi annak a piaci ára.

Amennyit ti, vásárlók készek vagytok fizetni a munkájukért.

Egyébként ha van valami ötletetek arra, hogy hogyan lehetne másként, mint

iszonyú kemény munkával eltartani a világ népességének 21%-át a termőterület

7%-án, szóljatok, a megoldási javaslatot továbbítjuk illetékeseinknek.

Ha el akarjátok lesni a titkunkat, nem kell Vuhuba utaznotok.

Elég, ha átmentek a bűzös Deák téri aluljárón a lerohadt kiskörutatok alatt.

Van odalenn mindenféle bolt, újságos, virágos, ilyesmi. Az egyik fülkét egy

ázsiai család bérli. Figyeljétek meg jól, az a bolt hajnaltól késő estig

nyitva van. Már mindenki rég bezárt, már a koldusok is hazamentek, de ők

továbbra is árulják a cigit, csokit, piát. Méghozzá jórészt magyar árukat,

mert még a Pécsi Dohánygyár termékeinek értékesítésében is ügyesebbek, mint

ti. Na, ők speciel vietnamiak, de ti úgyis kínainak néztek minden

mandulaszeműt, úgyhogy a lényegen ez nem változtat. Vagy menjetek ki a Hold

utcai vásárcsarnokba. A földszinten van vagy hat kifőzde, köztük egy kínai

büfé. Az öt magyar kifőzde délután kettő felé, miután a környék irodistái és

brókerei mind jóllaktak, fogja magát, és bezár. Csak a kínai büfé marad

nyitva, úgyhogy az a néhány ember, aki valami miatt ebédszünet után megy

csak ebédelni, kénytelen cukros disznót enni. Nem nagy üzlet ez, délután pár

ezer forintot lehet csak keresni, de ők mégis mindenkit kiszolgálnak

mindaddig, amíg a piac külső kapuit le nem lakatolják a biztonsági őrök.

Azt mondjátok, hogy az áruink szarok. Akkor, baszki, minek veszitek őket?

A helyzet az, kedves barátaink, hogy az egyszer használatos zoknijainkat, a

rázós karácsonyfaizzóinkat, a hulló szőrű plüssállatainkat úgy veszitek,

mint a cukrot. Amikor kimentek a Négy Tigrisre, vagy bementek a sarki Pagoda

Áruházba, pontosan tudjátok, hogy mire számíthattok. Mégis hozzánk jártok

vásárolni.

Ráadásul az igazság az, hogy bármit bármilyen minőségben képesek vagyunk

legyártani, ha megbízható űrhajóra volna igényetek, s meg tudnátok fizetni,

azt is szállítanánk. De ti jobbára a gagyit veszitek, így mi sem törjük

magunkat. Megjegyezzük továbbá, hogy a kínai áruk zömét nem is mi hozzuk be

– a ti nagykereskedőitek, árubeszerzőitek, üzletkötőitek járják be Kínát,

hogy felhajtsák vagy legyártassák a legolcsóbb árut. Gondoljátok, mi

kopogtatunk a Tesco, az Ikea vagy a Praktiker ajtaján?

A francokat, ők jönnek hozzánk – ti meg megveszitek, amit mi rájuk sózunk.

Szemünkre vetitek, hogy csempészünk, adót csalunk, nem fizetünk vámot.

Szerintetek hogy tud bárki becsempészni nyolc konténer tornacipőt?

Eldugja a hátsó ülés alá? Vagy az övtáskájába?

Nem, a megoldás egyszerűbb: le kell fizetni a ti vámosaitokat, hogy kerülje

el a figyelmét pár tonna áru, vagy értékelje a cuccot a valós ár tizedére, s

így a vám is tizede lesz a normálisnak.Nekünk vérünkben van a megvesztegetés

– mondjuk úgy, a kultúránk szerves része -, de ahhoz, hogy sikerrel járjunk,

arra is szükség van, hogy ti elviseljétek és fenntartsátok a világ egyik

legkorruptabb állami rendszerét.

Ne feledjétek, a korrupcióhoz legalább két fél kell, s mikor mi idejöttünk,

a másik felet már itt találtuk.

Ha pedig – a korrupciótól most tekintsünk el – adóhatóságotok hagyja, hogy

adót csaljunk, rendőrségetek, hogy árut hamisítsunk, ellenőrző szerveitek

sora, hogy mérgező, veszélyes, értéktelen szemetet árusítsunk, akkor talán

először a saját házatok előtt kéne sepregetnetek, s csak utána megtalálni

minket. Természetüknél fogva boltjaink, üzleteink, éttermeink nem titokban

működnek, hanem teljesen nyilvánosan, bármikor bejöhettek ellenőrizni,

lecsaphattok ránk, razziázhattok. Ha tovább folytathatjuk nem egészen

törvényes tevékenységünket, akkor bizony ti vagytok a hülyék.

Ami pedig a márkahamisítást illeti, arra kár is a szót vesztegetni. Ha

valaki akkora barom, hogy hamis Nike pólóban szeretne járni – ezt kétszáz

méterről is jól fel lehet ismerni -, s mi kielégítjük ezt az igényét, akkor

inkább dicséretet érdemlünk, semmint gyalázkodást.

Nem csapunk be senkit.

Vagy szerintetek bárki is komolyan gondolja, hogy az Arany Sárkány

Üzletházban valódi Adidas sporttáskát kap?

Bár, amilyen hülyék vagytok, még ezt is el tudjuk képzelni.

Hasonlóan nevetséges, amikor azért kárhoztattok minket, mert büféink minden

városotokat ellepték. Pedig itt is ti voltatok a barmok. Amikor a

rendszerváltásotok idején bezártak az üzemi étkezdék, menzák, kifőzdék,

vállalkozóitok kárpótlási jegyekkel és lila zakókkal csencseltek, ahelyett,

hogy észrevették volna a piaci rést, s gyorsétkezdéket nyitottak volna. Mi

voltunk, s lényegében máig mi vagyunk az egyetlenek, akik olcsón, gyorsan,

kiszámítható minőségben meg tudjuk tölteni a gyomrotokat. Mi nem túrtunk ki

senkit a helyéről:

az általatok elhagyott lyukakat béreltük ki, s hoztuk létre országotok

legnagyobb gyorsétterem-hálózatát. A kaja, amit adunk, valóban gyalázatos –

de nektek ez is jó (egyébként már rég tönkrementünk volna).Mi pedig, nem

tudjuk, megfigyeltétek-e, nem járunk a saját büféinkbe.

Nektek se lenne muszáj, mégis megteszitek, hát magatokra vessetek.

Sokat röhögtök rajtunk, amiért nem tudjuk megtanulni a nyelveteket.

Nos, a helyzet az, hogy nem is akarjuk. Hiedelmeitekkel ellentétben eszünk

ágában sincs elfoglalni az országotokat, vagy akár csak végleg megtelepedni

benne.

Nem olyan jó hely ez. Sőt, nem akarunk titeket elkeseríteni, de Shenzhen,

Shanghai, Qingdao, Hangzhou sokkal szebb és jobb helyek. Mi azért jöttünk

ide, hogy pénzt keressünk, s ha elég pénzt kerestünk ahhoz, hogy

továbbállhassunk egy jobb helyre, akkor továbbállunk. Aki igazán sikeres

volt közülünk, az már rég továbbállt Angliába, Franciaországba, Amerikába.

Sokan visszamentek Kínába, mert ott is jobb lehetőségek vannak, főleg, ha az

embernek sikerült összegyűjtenie némi tőkét.

Eszünk ágában sincs magyar állampolgárságért folyamodni, már csak azért sem,

mert ezzel elvesztenénk a kínait, ami nem feltétlenül jó üzlet. Ráadásul a

hülye, folyton változó jogszabályaitok miatt nem is érdemes hosszú távra

terveznünk, mert tizenöt átgürcölt év után is sokszor azon múlhat egy-egy

tartózkodási engedély meghosszabbítása, hogy a bevándorlási hivatalban az

ügyintéző hölgyet előző este boldogították-e, s ha igen, mennyire.

Egyszóval nem fogjuk azzal tölteni a drága időnket, hogy a bonyolult

nyelveteket magoljuk – s ha lehet, gyerekeinket is a kínai-magyar

kétnyelvűbe, az amerikai iskolába meg az IBS-be adjuk.

Szóval lehetne egy kicsit kisebb az arcotok. Az igazság az, és kérünk

titeket, ne sértődjetek meg, hogy képmutató, igénytelen és ostoba olcsó

jánosok vagytok.

Mi azt mondjuk: ahelyett, hogy embargó alá helyeztek minket, inkább

gyártsatok olcsóbb és jobb cuccokat, mint mi.

Ahelyett, hogy bojkottáljátok áruinkat, inkább próbáljatok olyasmit

gyártani, amire nekünk is szükségünk van, s amit csak ti tudtok készíteni.

Ahelyett, hogy a hülye politikusaitokat külditek hozzánk – akik úgysem

csinálnak semmit, csak esznek-isznak és a ti pénzeteken nézik meg a Nagy

Falat -, lepjék el Kínát az ügyes üzletembereitek a visszautasíthatatlan

ajánlatokkal.

És rinyáljatok kevesebbet, dolgozzatok többet.

Köszönjük szíves figyelmeteket. Reméljük, azért barátok maradunk.

 

Üdvözlettel: A kínaiak"

 

Mi a véleményed?

(Nem arra vagyok kíváncsi, hogyan tudod szapulni a kínaiakat!)

Üdv: Török József

Ne teniszezz védőszemüveg nélkül!

máj - 11 2012 | no comments | By

Szerdán teniszezés közben olyan történt velem, ami még soha.

Egy rossz mozdulat okán az ütőm keretéről a szemembe pattant a teniszlabda.

Ennél pontosabban nem is érkezhetett volna. Pont a szemgödrömbe, egyenesen a szemembe csapódott, úgy, hogy a pilláimat nem is tudtam teljesen becsukni.

Fél percig rohangáltam a fájdalomtól. Mindenféle színeket láttam.

Úgy tűnik, szerencsém volt, mert a látásom nem romlott.

Ugyan bevérzett kicsit a szemem, fáj is egy kicsit, de nagyobb baj nem történt.


1,5 napos felvétel

Használok ugyan napszemüveget, de az eset este 8 órakor történt, amikor már inkább zavart a napszemüveg, ezért levettem.
 

Az eset után eldöntöttem, hogy vásárolok egy kényelmes munkavédelmi szemüveget azokra az időkre, amikor zavaró a napszemüveg.

Ilyenkor elgondolkozik az ember, hogy mennyire nagy baj történhetett volna egy ilyen apró hiba miatt.

Retina leválás, stb. – Nem vagyok szemorvos.

 

Azon is elgondolkoztam, hogy néha védőszemüveg nélkül flexelek, vagy olyan munkát végzek, aminek során hasonló baleset történhet. Pedig néhány ezer forintért már lehet vásárolni olyan kényelmes védőszemüveget, amivel a probléma megelőzhető.

A szemem a legfontosabb érzékszervem!

El sem tudom képzelni nélküle.
Bármilyen funkció csökkenés óriási kár volna a számomra.

Okulj a hibámból!

Előzd meg a bajt!
 

Két magzat beszélget az anyaméhben:

ápr - 17 2012 | no comments | By

– Te hiszel a születés utáni életben?

– Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.

– Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?

– Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.

– Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni – ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.

– De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.

– De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.

– Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és ő majd gondoskodik rólunk.

– A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?

– Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.

– Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.

– No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk…

 

TJ 🙂

Elfogy a magyar és elfogy az európai!

Már - 21 2012 | no comments | By

Romány Zoli barátomtól kaptam az alábbi PowerPoint prezentációt.

A világ népességének és azon belül a muzulmán népesség terjedéséről szól.

Mondhatnánk, hogy kit érdekel, de a legfőbb mondanivalója nagyon is húsba vág.

Ha így haladnak a dolgok, akkor néhány évtized múlva Európa nemzetállamaiban túlsúlyba kerül a muzulmán lakosság.

Ez még csak hagyján, de kisességbe kerülnek az államot alkotó őslakosok.

Néhány évszázadon belül pedig elenyészővé válik az őslakosság száma.

Ez pedig nem más, mint egy nemzet kihalása.

Megdöbbentő adatokat tartalmaz ez a prezentáció. Magam az adatokat nem ellenőriztem, de ha csak logikailag nézzük is igaz lehet.
A muzulmán vallás tiltja az abortuszt. Egy muzulmán családban nem ritka a 8-9 gyermek. Ugyanakkor, Európa fejlett nemzeteiben a családok átlagosan 1,3-1,8 gyermeket nemzenek. A kettő közt óriási a különbség.
Nézd meg a prezentációt, aztán olvass tovább!

Az alábbi gondolatok mozgolódtak a fejemben:

Könnyen belátható, hogy a prezentációban megfogalmazott fenyegető tendencia valós.

Jó érzésű ember félve gondol arra, hogy mi vár az unokáinkra (majd ha lesz) egy olyan világban, ahol nem az ő őseinek leszármazottjai lesznek többségben. (Ez nem is olyan távoli jövő.)

Ugyanakkor, felmerül a kérdés, hogy mi kellene ahhoz, hogy a magyar fiatalok több gyermeket válasszanak?

Az is jó kérdés, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy ne csak több gyermek szülessen, de azok életkilátásaik ne sokkal rosszabbak, hanem jobbak legyenek, mint a miénk.

A legtöbben azért nem vállalnak gyermeket, mert nem érzik biztosítottnak azt, hogy megfelelő színvonalon el tudják látni őket, magukat is alig tudják fenntartani.

Mi kellene ahhoz, hogy ez a tendencia megforduljon?

Megbecsült kismamák, jól megfizetett munkával rendelkező anyák és apák, jól prosperáló gazdaság, igazságos teher és jövedelem elosztás, megfelelő jövőkép, élhető környezet, … Soroljam még?

 

Na, kérem ezek az igazi kérdések.

És senki ne mondja, hogy a magyar ember nem vállal sok gyermeket, mert nem olyan.

Egy évszázada még olyan volt. Sokgyermekes családok tömkelege alkotta az országot, pedig a mainál jóval szegényebbek voltak.

Várom a megtisztelő hozzászólásokat!

Török József

Tudtad, hogy a NIVEA a legjobb bőrápoló?

feb - 11 2012 | 4 hozzászólás | By

A feleségemnek a Nyugati Pu-nál a Corso cipőboltban vettünk egy bőrcipőt. Az eladó profi bőrös szakember volt.

Beszélgetésünk során rákérdezett, hogy tudjuk-e, hogy mi a legjobb bőrápoló?

Csodálkozásomra azt felelte, hogy a NIVEA kézkrém.

Azt tanácsolta, hogy időnként tisztítás és száradás után kenjük be a cipőt NIVEA kézkrémmel.

Megfogadtuk a tanácsát, ami jól bevált.

Aztán gondoltam egy nagyot és a kb. 10 éves fakuló színű bőrkabátomat is bekentem níveával.

Igyekeztem egyenletesen, alaposan bedörzsölni a kézkrémet a kabát bőrfelületébe.

Természetesen vékonyan, kevés krémmel dolgoztam. Inkább kétszer kentem azokon a részeken, ahol még szükségét éreztem.

A vártnál jobb eredményre jutottam.

A színe felélénkült. A száraz bőr természetessé, "élővé" vált.

Féltem, hogy felzsírosodik a bőr, de nem így lett.

 

Próbáld ki cipőre, egyéb bőrtermékekre, és írd meg a tapasztalataidat.

Török józsef

Ezsembe jutott a választások időszaka és egy vicc

jan - 25 2012 | no comments | By

A vicc így szól:

Két óvodás vetélkedik:

Az egyik: Beeee, én örökké fogok élni.

A másik: Bee, én meg még tovább…

Ezt Látnod kell – érdekes, gondolatébresztő, szórakoztató

jan - 24 2012 | no comments | By

Szeretem a beszélgetős műsorokat.

Mindig is érdekeltek mások gondolatai.

Egyik este a műsorokat lapozgatva az ATV csatornára tévedve Csányi Vilmos és Juszt László beszélgetésébe kapcsolódtam be.

Azóta egyszer már ismét megnéztem. Nagyon tetszett.

Először is, Csányi Vilmos nagyon jó gondolkodó.

Roppant jól látja a lényeget.

Juszt Lászlót sem tartom buta embernek, mégis ebben a műsorban jól megvillantak a korlátai.

Na, dehát mindannyian korlátosak vagyunk.

Képesek vagyunk azt gondolni, hogy az általunk vélt igazság az egyetlen…

Pedig dehogy.

Meg kell hallgatni a másikat is. Hátha mond néhány olyan dolgot, amellyel magunk is fejlődhetünk.

 

É már rég megtanultam, hogy aleg egyszerűbb embertől is lehet néha tanulmni. Néha csak emberséget, néha mást is.

Magánbeszélgetés
Csányi Vilmossal
1. rész

Magánbeszélgetés
Csányi Vilmossal
2. rész

 

 

Szóval nézd meg ezt a fantasztikusra sikeredett adást és írd meg a vélaményedet! (Csak finoman!)

Üdv: Török József

Túl a maszat hegyen…

dec - 27 2011 | no comments | By

Zsófi lányomnak az egyik karácsonyi ajándéka az volt, hogy elvittem Varró Dani fantasztikus darabjára.

Túl  a maszat-hegyen

Az igazat megvallva, nem sok kedvem volt színházba menni, de hát ha már meg van a jegy…

 

Sokat hallottam már Varró Dánielről, olvastam is tőle néhány írást.

Volt egy olyan sejtésem, hogy egy nyelvi zseni.

Ez a darab ezt a sejtést alaposan bizonyossá tette.

A 9 éves Zsófi lányom és magam is végig élveztük a darabot.

Kifejezetten szórakoztató, hangulatos darab. Jók a dalok, óriásit alakítanak a színészek!

A magyar nyelvvel való efféle játék igencsak bámulatos.

Néha Romhányi jutott az eszembe. Ő szokott ennyire élni a nyelvünkben rejlő fantasztikus lehetőségekkel.

Vissza kanyarodva a színészi játékra, nem spóroltak a színészek az energiáikkal.

Lenyűgöző élményben részesítettek bennünket.

Halász Judittól és Hegyi barbarától, Borboczki Ferenctől, Kerekes Józseftől nem meglepő, hogy ennyire jók, de igen jó érzéssel töltött el, hogy a fiatal színészek is milyen nagyszerű előadást produkáltak.

Gyuriska János, Csőre Gábor, Réti Adrienn, Molnár Áron, Józan László nem hétköznapi élményt nyújtottak.

Presszer Pici zenéje pedig ismét fenomenális.

Ha még nem látták, vidd el a gyermekeidet!

 

Presser Gábor—Varró Dániel—Teslár Ákos – Túl a Maszat-hegyen


zenés-verses minekmondják két részben

Az előadás 9 éven aluli gyerekek számára nem ajánlott!

Így varázsolta édesanyám több hónapig tartó izgalommá a karácsonyi ajándékozást

dec - 23 2011 | no comments | By

Holnap karácsony szent este lesz.

Eszembe jutott az édesanyám, Isten nyugosztalja. Felderengett bennem a vele töltött karácsonyok emléke.

Szüleim munkásemberek lévén sohasem voltak „eleresztve”. Vallásos neveltetés sem színesítette a karácsonyokat, így leginkább az ajándékozás körül ébredt várakozás határozta meg a karácsonyi várakozásunkat.

Az én édesanyám azonban valahogy mégis képes volt egy csodálatos dologra, amit ma se felejtek el.

A karácsonyt egy estéből és néhány kellemes napból több hónapig tartó kellemes élménnyé varázsolta.

Már három hónappal karácsony előtt elindított egy játékot, aminek az volt a lényege, hogy próbáljuk meg kitalálni, mit találunk a fa alatt.

Minden nap csak egy betűt tippelhettünk, és ha sikerült eltalálni az ajándék nevének soron következő betűjét, azzal szépen lassan elkezdett összeállni a név.

A leg emlékezetesebb ajándék nevének találgatása annyira nehéz volt, hogy december 23-ra még csak az első három betűt sikerült megfejtenünk.
A nővérkémmel együtt törtük a kobakunkat.

A kitalált betűk sorban: P; O; L;
Mi lehet az pol…?

Az utolsó héten még a betű számát is elárulta. 6 betű.

Nem mentünk semmire.

Aztán eljött szent este, és a fa alatt egy fehér madzagos távirányítású rendőrautó állt, az oldalán POLICE felirattal.

Még hónapokig emlegettük széles mosollyal az arcunkon, hogy milyen jól rászedett bennünket az én jó anyám.

Már felnőttként jöttem rá, hogy micsoda zseniális húzás volt ez. Ezzel a kis játékkal hónapokig bizsergető izgalomban, várakozásban tartott bennünket.

Tudtuk, hogy jut valami a fa alá és felhőtlenül találgathattunk és várakozhattunk arra a varázslatos pillanatra.

Török József
 

Nekem hulladék, másnak néhány kellemes, átmelegítő óra…

dec - 11 2011 | no comments | By

Amikor 2004-ben beköltöztünk a családi házunkba, az átalakítási munkálatok során sok fahulladék keletkezett.

Bár mi gázzal fűtünk, mégsem volt szívem kidobni a közel két köbméternyi fahulladékot.

Jó lesz az még valamire, gondoltam.

 

Azóta eltelt jó pár év, és lassacskán szükségessé vált az a hely, amit a mellékhelyiségben a hulladékfa elfoglalt.

Ezen a hétvégén eljött az ideje, hogy megszabaduljunk a szükségtelen helyfoglalótól.

Na, de mi legyen vele?

Eszembe jutott az a 82 éves bácsi, aki a szomszéd utcában lakik és aki tavaly, amikor ablakokat cseréltünk, elvitte a kibontott faablakokat.

Emlékszem a jó humorára. Azt mondta, hogy
minden faanyag igen értékes, mert háromszor melegszik általa az ember:
Először, amikor elszállítja, másodszor, amikor feldarabolja, harmadszor pedig amikor befűt vele.

Szóltunk a bácsinak, hogy ismét van egy kis faanyag, amit szívesen oda adunk.

Tudtam, hogy örülni fog neki és szüksége is van rá.

Így is volt. Nagyon örült és azt kérdezte, a feleségemtől, hogy mivel tartozik?

Semmivel, válaszolta az én párom, használja egészséggel!

Miközben drága jó apósommal az utcára költöztettük a hulladékfát, a bácsi szorgalmasan járta a körfuvarokat a kiskocsijával.

Az Isten áldja meg a kezét annak, aki így feldarabolta ezt a faanyagot! Ezzel csak tüzelnem kell.
– mondta.

Késő délután, amikor már elkezdett sötétedni, mondta, hogy mára elég lesz. A többiért holnap eljön.
Göthös már a paripa!” – mondta.

Másnap reggel a maradékot is eltolta a kiskocsiján.


 

Nézz körül te is, hogy van-e olyan szükségtelen dolog, aminek a környékeden élő rászorulók hasznát vehetik.

Jó hétvégi program! :)

Üdvözlettel: Török József
 

Többé nem fogod elfelejteni!

nov - 30 2011 | no comments | By

A Netrisk személyi titkár szolgáltatása segítségével többé nem fogod elfelejteni a jogosítványod, személyi igazolványod, a gépkocsid forgalmi engedélyének lejárati dátumát.

A virtuális titkár e-mail-ben értesít az adott okmány (műszaki vizsga, jogosítvány, személyi igazolvány, stb.) lejárata előtt 45, 30 és 15 nappal.

A nap vicce(i)

nov - 25 2011 | no comments | By

A csúnya szőke nő mondása:
Csakis azért kezdtem el kocogni, hogy újra lihegést halljak.

 

Az okos életmódtanácsadó mondása:
Csak vigyázzunk az egészséges életmódról szól könyvekkel. Egy sajtóhiba az életünkbe kerülhet!

 

Az alkoholista dumája:
Muszáj reggeliznem egy kortyot!

 

Az őszinte tanácsadó mondása:
Bölcsességeket rendkívül egyszerű kitalálni. Az ember egyszerűen leírja az ellenkezőjét annak, amit tesz.

 

A turistabarát pincér gondolkodása:
Az idő pénz! – gondolta a pincér és hozzáadta a számlához a dátumot.

 

;)

Viszonyulás!

nov - 21 2011 | no comments | By

Nem tehetünk nagyobb rosszat magunknak annál, mint hogy rendre azokat a dolgokat ragadjuk meg, amelyek bosszantóak, frusztrálóak.
Talán csak egyet: ha magunk válunk a negatív gondolatok megteremtőivé.

Mindannyian szeretnénk jobban élni, jobban érezni magunkat.
E-tekintetben azonban nagyon sokat számít a hozzáállás!

Ha szemetet találsz a házad előtt, szidhatod az önkormányzatot, vagy lehajolhatsz érte és a szemetesbe dobhatod.

Az egyik megtölt negatív érzésekkel, a másik pedig élhetőbbé, élvezhetőbbé teszi a környezetedet.

Arról nem is beszélve, hogy a pozitív tettek önmagukban is felvillanyozzák az embert.

Török József

Ezt mindenképpen nézd meg!!!

nov - 13 2011 | no comments | By

Van egy ember, akinek az életútja alapján, jogosan jár a cím:

A XXI. század leghitelesebb magyar embere

Prof. Dr. Papp Lajos

Csákváron megejtett előadását megnézheted a képre kattintva!
(103:12 perc)

Ki ne hagyd!

Fogalmad sincs, hogy mit vesztesz, ha kihagyod!!!!!!

Egyből Magyarország jutott az eszembe

nov - 03 2011 | no comments | By

Ma, amikor az alábbi hírt olvastam, egyből Magyarország jutott az eszembe.

Évek óta tonnaszám szállítják, elsősorban Németországból és Angliából az elhasznált számítógépeket Magyarországra.

A hír: Ghána belefullad az elektronikai hulladékokba

Szépen kiglancolják őket, majd eladják azoknak a magyar embereknek, akik nem értvén hozzá, azt hiszik, hogy jó üzletet csinálnak.

Egy számítógép elvi elavulási ideje 2,5 év.

A behozott használt gépek pedig 3-5 éves konfigurációk.

A nyugati „beszállítók” elég szépen fizetnek a magyar használtcikkesnek azért, hogy másik országba szállítsák az elektronikai hulladékot. Ezt követően a gyanútlan magyar vevő az értékhez képest, igen komoly összeget fizet egy elavult, lassú, hiba esetén gyakran javíthatatlan masináért. Egy ilyen számítógép hosszú távú felhasználásra pedig biztos alkalmatlan.

Magyarországot tulajdonképpen szemétlerakóként használják a nyugati államok.

Érdemes elgondolkozni azon, hogy mi lesz a veszélyes elektronikai hulladékkal néhány hónap múlva, amikor az emberek rájönnek, hogy nem megoldás a számukra egy 3-5 éves számítógép, vagy ne adja Isten, ha elromlik a masina. Javítani aligha lehet, mert alkatrészt nem lehet hozzá kapni.

Ha csak nem egy másik behozott hulladékból…

Természetesen nem csak számítógépekről van szó, hanem monitorokról, nyomtatókról, stb.

Átlagosan egy új monitorhoz képest fél áron, vagy valamivel az alatt kínálnak 3-5 évet futott készülékeket. Vajon kinek jó üzlet ez?

Biztos nem a vásárlónak!!!

Van egy mondás, miszerint, „a szegény embernek háromszor jobban meg kell gondolnia, hogy mire költi a pénzét, mert ha mellé nyúl, nem lesz pénze másikat vásárolni!”

Egy új számítógéphez, monitorhoz jellemzően 3 év garancia tartozik.

A teljesítménye legalább 3-10-szer akkora, mint a használt elavult számítógépé. (A legolcsóbb, korszerű, új modellekkel számolva.)

Nem hiszed?

Pedig nem a levegőbe beszélek.

Használt CPU-k:
Intel Pentium 4 3GHz-es processzor Passmark CPU Mark értéke: 491

AMD Athlon XP 3200+ processzor Passmark CPU Mark értéke: 499

Intel Pentium 4 3.60GHz processzor Passmark CPU Mark értéke: 584

Intel Core2 Duo E4300 @ 1.80GHz processzor Passmark CPU Mark értéke: 1056

Intel Core2 Duo E6300 1.86GHz processzor Passmark CPU Mark értéke: 1115

Intel Core2 Duo E6550 @ 2.33GHz processzor Passmark CPU Mark értéke: 1455
(Ez teljesítményét tekintve még használható, csak ne legyen hardver hiba…)

Új processzorok:
Intel Core i3-2100 @ 3.10GHz processzor Passmark CPU Mark értéke: 3856

Intel Core i5-2500 @ 3.30GHz processzor Passmark CPU Mark értéke: 6625

Intel Core i7-2600 @ 3.40GHz processzor Passmark CPU Mark értéke: 8956

Török József
 

Egy szuper kis program nyelvtanuláshoz

nov - 02 2011 | no comments | By

Mindig tudtam, hogy az Internet szinte mindenre jó, és ismét bebizonyosodott.

Nyelvtanuláshoz kerestem olyan gyakorló programot, amellyel saját szókészletet, illetve kifejezés készletet gyakorolhatok.

Jónás Gergő blog oldalán bukkantam az áhított megoldásra.

Gergő ad hozzá egy 1354 szóból álló minta „adatbázist” is, de a minta fájl alapján magad is készíthetsz hozzá saját szógyakorló szövegfájlt. (például a notepad (jegyzetfüzet) alkalmazásával)

Hozzá teszem, hogy a program nemcsak szavak, de több szóból álló kifejezések begyakorlására is alkalmas.

A gyakorlás során beállathatod, hogy az angol szót (kifejezést) írja ki, te meg a magyar megfelelőjét gépeled be, vagy fordítva.

Nagy előny, hogy statisztikát is készít a program a gyakorlásról. …

A részletes leírás Gergő oldalán olvasható! Innen lehet letölteni az ingyenes programot és a minta fájlt is!

http://cettblogja.blogspot.com/2008/05/szgyakorls-tanuls-gp-eltt-sajt-progival.html

Ezúton is nagyon köszönjük Gergő!
 

1 2 3 4 5 6 9